Hoszni Mubarak lemondását alig pár perccel 17 óra után televíziós beszédben Omar Szulejmán alelnök jelentette be. A napokkal ezelőtt kinevezett alelnök azt is elmondta, hogy Mubarak a hatalmat a hadsereg legfeslő vezetésére ruházta át, így Egyiptomban jelenleg a hadsereg gyakorolja a közhatalmat.

A Tahrir téren a 18 napja tüntetők ünnepelnek. Sokan sírva fakadtak Mubarak lemondásának hírére. Az elmúlt csaknem három hétben szinte mindennap több ezren gyülekeztek Kairó központjában, hogy Mubarak távozását követeljék. Napról-napra többen voltak. Az sem tudta megtörni őket, amikor a Mubarakista ellentábor rájuk támadt.

Hoszni Mubarak 1981 óta volt Egyiptom elnöke. Az elmúlt években már arra figyelt, hogy építhetné tovább a dinasztiát. Tervei szerint fia, Gamal követtte volna őt az elnöki székben. Bár sokáig lebegtette azt is, hogy őmaga 82 évesen még egy elnöki mandátumra pályázna. A bukásához vezető úton az első szakasz a tavaly decemberi általános választás megkérdőjelezhető tisztasága volt. A folyamatot gyorsította a tunéziai példa, ahol Ben Alit pár hét alatt megbuktatták az utcáról.

Mubarak távozása azonban számos fontos kérdést is felvet. Egyiptom az elmúlt harminc évben fontos szerephez jutott egy relatív béke biztosításában a Közel-Keleten. Mubarak sokszor erőszakkal szorította vissza az iszlám fundamentalistákat, és tartotta fenn a status quót Izraellel. Bukása nyilván változást jelent majd Egyiptom berendezkedésében, de vajon merre megy tovább a fáraók országa. Egy nyugatias, világi arab ország lesz, vagy Kelet felé a fundamentalizmus felé fordul.

forrás:afriport.hu