ÁTFOGÓ GAZDASÁGI ISMERTETŐ

Angolában az 1975. évi felszabadulást követően 27 évig polgárháború dúlt, melyből a nemzet még csak nemrég ocsúdott fel. A háború lerombolta Angola gazdaságának és infrastruktúrájának a nagy részét, és mintegy négy millió ember vált földönfutóvá. Angola az elmúlt évek során jelentős eredményeket ért el. A béke mostanra megszilárdult, és — hála a gazdasági menedzsment erőfeszítéseinek — az állami bevételek emelkednek, az infláció pedig jelentősen csökken. Az ország számára most a legnagyobb kihívás az, hogy a lehető legjobban kihasználja az erőforrásaiban rejlő hatalmas fejlesztési lehetőségeket, nevezetesen — emberi tényezők, ásványkincsek beleértve az olajt és gyémántot valamint a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. Az elkövetkezendő választások ideje 2006. szeptember.
Angola tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösségnek (SADC), és a Kelet- és Dél-Afrikai Közös Piacnak (COMESA). Angola a szubtrópus második legnagyobb olajkitermelője, kitermelése 2008-ra előreláthatóan eléri a napi kétmillió hordót. Gyakori az új part menti lelőhelyek feltárása. Angola a szubtrópus kulcsfontosságú földgáz kitermelője. Az angolai gazdaság erősen függ az olaj szektortól, mely a GDP több, mint 40 %-át teszi ki, valamint a kormány bevételeinek majdnem 90%-át. Az olajkitermelés gyors ütemű emelkedése következtében 2002-ben, Angolában a GDP 15.3%-al nőtt, melyet 2003-ban 4.9%-os növekedés követett. További 16%-os növekedést jósolnak 2006-ban. Az infláció pedig 2005-ben várhatóan tovább csökken és 15% körül lesz.
2002-ben Angola hozzájárult az IMF szakemberek Átvilágító Programjának (Staff Monitoring Program SMP) lebonyolításához a gazdasági reformok életbe léptetése céljából, annak reményében, hogy az IMF és a Világbank további kölcsönöket folyósít majd számára. 2004. májusában, Angola megszavazta a részvételt az IMF General Data Dissemination System (GDDS) programban, melynek célja a hivatalos statisztikák és az adatokhoz való hozzáférhetőség fejlesztése. Angola szintén fontolgatja a brit Extractive Industries Transparency Initiative (EITI) programot, amelyet az átláthatóság növelése céljából hoztak létre. Ösztönzik az energia iparban működő vállalatokat, hogy önszántukból biztosítsák szerződéseik részleteinek megismerését. Februárban egyezményt ír alá az IMF és Angola egy év végén esedékes IMF kölcsönről. A Világbank (WB) jóváhagyta 2005. februárban egy 26 milliárd USD összegű segély folyósítását, és egy 25 milliárd dollárra becsült hitelt a Nemzetközi Fejlesztési Szervezettől (International Development Association/IDA), azzal a céllal, hogy végrehajtsák a Multisectorial Emergency and Rehabilitation Project (PMER) elnevezésű program első fázisát. A Világbank jelenlegi stratégiája, hogy meghosszabbítsa az Aid Plan for Transition programot, melyet 2003. márciusban hagytak jóvá. A terv három alapvető pillért jelöl meg, nevezetesen az átláthatóság növelését, hatékonyságot és hitelességet az állami források menedzsmentjében, az infrastruktúra helyreállítását és az alapvető szolgáltatások bővítését, egy széles körű és irányított gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését a szegény emberek számára. A fent említett erőfeszítéseknek köszönhetően, a fejlett országok és az EU csökkentette az Angolára gyakorolt nyomást az olajbevételek átláthatóbbá tételére vonatkozóan.

2003. kora szeptemberében, az Angolai hatóságok erős inflációellenes intézkedésekbe kezdtek. A stabilizáziós terv fő jellemzői a következők:

1. egy erős kwanza árfolyam politika,
2. javított költségvetési elszámolás, de továbbra is a hiány nagyarányú külföldi finanszírozása, és
3. kiemelt kontrol a kereskedelmi bankok likviditása fölött valamint szorosabb politikai koordináció a Kincstár és a Központi Bank között.

A hatóságok növelték a bankok tartalék eszközeire vonatkozó elvárásokat és felülvizsgálták a bankok külföldi valuta helyzetére vonatkozó szabályokat. A hazai és külföldi valutatartalék mértéke az előírások alapján 15 %-al emelkedett 2003. júliusban.
2004. szeptemberben az angolai kormány bejelentette szándékát egy tartalékalap létrehozására, melyet a nyersolaj megemelkedett árának következtében váratlan olajjövedelmek magasabb adójából kíván megteremteni. Ezzel egy időben az Angolai Központi Bank javaslatot tett egy szerződéstervezet beterjesztésére, mely az olajtársaságokat arra kötelezné, hogy a kifizetéseket nemzetközi bankok helyett a helyi bakrendszeren keresztül bonyolítsák. Egy ilyen intézkedés emelné Angolában a bankszektor tranzakciós bevételeit, és a hazai hitelfolyósítási képességet növelné.

forrás: angolaembassy.hu