Az afrikai kontinens népei rendkívüli genetikai változatosság birtokosai - és nem csak a népcsoportokon belül, hanem azok között is. Ezt egy nemzetközi kutatócsapat állapította meg, miután közelebbről megvizsgálták az afrikaiak génállományát.

Az eredmény nem túl meglepő, hiszen a Homo nem kétszázezer éve lakik a fekete kontinensen, míg a világ maradék részét csak száz-százötvenezer évvel később sikerült meghódítania. Így nem nehéz tetemes evolúciós előnyre szert tenni, ami a kulturális és nyelvi sokféleségben köszön vissza. Csaknem kétezer népcsoport él Afrikában, a Föld nyelveinek mintegy harmadát beszélik ott. Ez pedig a génekben is tükröződik.

Az amerikai-afrikai-európai kutatócsoport Sarah Tishkoff, a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem kutatójának vezetésével százhuszonegy különböző népcsoport DNS-mintáját vizsgálta meg, amelyet tíz éven át gyűjtöttek. Eredményeikről a Science című folyóiratban számolnak be. Ezek szerint nem létezik "tipikusan afrikai" csoport, amely az összes többit reprezentálni tudná, tehát a népcsoportok között is óriási a változatosság. Ezenkívül számos párhuzamot fedeztek fel a nyelvi és kulturális vonások, valamint bizonyos genetikai minták között.

A felfedett rokonságok arra utalnak, hogy a legelső emberek a kontinens délnyugati részén éltek, a mai Namíbia és Dél-Afrika határának környékén. Ma ott a san (busman) népcsoport él, amelynek az összes többi közül kitűnik genetikai sokszínűsége. Valószínű, hogy ők az emberiség első képviselőinek utódai ők.

Tishkoff és kollégái a többi emberi populáció eredetét is megkereste. Eszerint a többi földrész benépesítésének kiindulópontja Afrika északkeleti része volt, a Vörös-tenger környéke. Onnan vándorolt ki ötven-százezer évvel ezelőtt egy embercsoport, hogy először a Közel-Keletet és Európát, majd az összes többi földrészt is meghódítsa. Minden egyes kivándorlási hullámmal elveszett a genetikai sokféleség egy darabkája.
Kevésbé régi eseményeket is rekonstruálni lehet a gének alapján. Az afroamerikaiak például génjeik szerint elsősorban Afrika nyugati részéről származnak.

Az afrikai genetikai sokféleség eddigi legátfogóbb vizsgálata jóval többet hozhat, mint új ismereteket az ember származásáról. Az ilyen kutatások segíthetnek felderíteni olyan génváltozatokat, amelyek betegségeket okoznak, vagy épp védenek tőlük. Így például a nyugat-afrikai embereknek különösen nagy eséllyel lesz prosztatarákjuk és magas vérnyomásuk. A tejet pedig az afrikaiak közül leginkább a kenyaiak és tanzániaiak képesek megemészteni, mások nem.

forrás: netambulancia.hu